Az aranyvesszőfű tea hatása

Több mint 80 alfaja közül nálunk, a Kárpát-medence síkvidéki területein elsősorban a közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea L.), aranyvesszőfű terjedt el. Nézzük meg, mire használhatod: az aranyvesszőfű tea mire jó?

Legismertebb gyógyhatása: vizelethajtás, “vértisztítás”

• Az aranyvesszőfű tea közepesen erős vizelethajtó tulajdonsággal rendelkezik;
• Alsó húgyúti bakteriális fertőzések kezelésére használhatod;
• Orvosi javaslatra és felügyelet mellett vesehomok, vesekő kezelésére, megelőzésére is alkalmazhatod.

A medveszőlőlevél tea fogyasztása mellett, annak kiegészítéseként érdemes fogyasztani alsó húgyúti fertőzés esetén. További információkat a medveszőlőlevél tea hatásáról, alkalmazásáról erre a bejegyzésemre kattintva olvashatsz.

FONTOS: Arra figyelj, hogy egy napon belül, időben eltolva fogyaszd ezt a kétféle teát, hiszen a medveszőlő levél a kórokozók szaporodásának gátlásában, míg az aranyvesszőfű azok eltávolításában segít. Ehhez jön a te elszántságod, és így egy igazán hatékony csapat fog össze a baktériumok ellen!

Erre figyelj: Ha 3-4 napon belül nem tapasztalsz javulást, feltétlenül fordulj orvoshoz!

Az aranyvesszőfű tea egyéb felhasználása, gyógyhatása

• Vizelethajtó tulajdonságából, valamint gyulladásgátló és görcsoldó hatásából is következik, hogy csökkentheti a vérnyomást;
• Segíthet nehéz havivérzéskor, fájdalmas menstruáció esetén;
• Reumás és ízületi fájdalmak esetén is, így igazi “vértisztító” gyógynövényünk.

Az aranyvesszőfű tea mire jó – a népi gyógyászat szerint?

Az aranyvesszőfű teáját – a népi gyógyászaton belül – jóval szélesebb körben alkalmazzák:

1. Sebgyógyítás;
2. Húgyúti betegségek kezelése;
3. Nátha, megfázás, torokgyulladás (teáját ekkor toroköblögetésre használják);
4. Szájpenész és egyéb, szájüregi gyulladások (ebben az esetben szájvízként alkalmazzák);
5. Köhögés, influenza és asztmatikus rohamok enyhítése;
6. Láz- és fájdalomcsillapítás;
7. Hasmenés kezelésére.

Az aranyvesszőfű tea felhasználása

Az aranyvesszőfű tea elkészítése: egy alkalomra készíts elő 3-4 gr (1-2 púpozott teáskanálnyi) füvet, amelyet 2,5 dl forró vízzel önts le, hagyd állni lefedve, majd 10 perc után szűrd le és lehetőleg ízesítés nélkül (vagy nagyon kevés ízesítővel) fogyaszd.

• Naponta háromszor fogyaszd a teáját, ebből az utolsót elalvás előtt 2-3 órával.
• Napi szinten 2 liter folyadékot érdemes még innod a hatásosságához.

Az aranyvessző mellékhatásai

Nem csak azt érdemes tudni, hogy az aranyvesszőfű tea mire jó, hanem az ellenjavallataival is érdemes tisztában lenned. Mire figyelj?

1. Szív- és veseeredetű ödémák esetén ne alkalmazd az aranyvesszőfű teáját!
2. Várandósok, szoptatós édesanyák óvatossági szempontok miatt ne fogyasszák.
3. FONTOS: Ha szeretnéd kipróbálni a népi gyógyászatban ismert sebgyógyító tulajdonságát, akkor soha ne nyílt, friss sebre próbáld. Készíts belőle borogatást és úgy kezeld vele a sebet, bőrgyulladást, hogy érvényesüljön az aranyvessző gyógyhatása.

Hatóanyagai

Nem csak azt szeretném részletezni, hogy az aranyvesszőfű tea mire jó, hanem azt is, hogy miért hatásos a hivatalos orvoslás szerint.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is szereplő közönséges aranyvessző virágos hajtása (Solidaginis virgaureae herba) tartalmazza a hatóanyagokat, mint pl. flavonoidokat (ilyen pl. az antioxidáns hatású, érerősítő rutin), cserzőanyagokat, szaponinokat, illóolajat.

További vízhajtó gyógynövények

• Másik kiváló vízhajtónk a gyermekláncfű teája, amit akár az aranyvesszőfűvel együtt is fogyaszthatsz. A gyermekláncfű tea hatásáról, felhasználásáról, ide kattintva olvashatsz többet.
• A népi gyógyászat évezredek óta használja a nagy csalán teáját. Erről ide kattintva olvashatsz részletesen.

Érdekességek az aranyvesszőről

Az aranyvesszőfű latin nevéből adódik másik közismert neve, a szolidágó, mely a latin solidare (jel.: “kiegészít”, “megerősít”) szóból jön, ami már utal sebgyógyító tulajdonságára is. Nem csoda, hiszen a fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozik, ahol a híres sebgyógyító, az orvosi körömvirág vagy a mezei cickafark is található.

Egyéb elnevezései: aranyosvessző, aranyruta, erősrojt, istápfű.

A közönséges aranyvessző mellett hasonló gyógyereje van az észak-amerikai eredetű magas aranyvesszőnek (S. gigantea Ait.) és a kanadai aranyvesszőnek (S. canadensis L.), melyeket az indiánok gyógyászati célokra használtak. Ezek a fajok nálunk főként a folyóvizek mentén terjedtek el.

Az aranyvesszőfű sebgyógyító tulajdonságai egyébként annyira híresek voltak, hogy emiatt a XV-XVI. században Britanniába magas áron importálták, ameddig észre nem vették, hogy a londoni Hampstead Wood-ban vadon nő.

A késő nyári, virágpor okozta allergiás szénanátha gyakran a szolidágónak “köszönhető”. Egyik angol nevének jelentése “nyárbúcsúztató”, hiszen az élénksárga virágok késő nyáron jelennek meg. A méhek (és persze a méhészek) örülnek is neki, hiszen igazi mézforrásnak számítanak.

Az aranyvessző vonzza a ragadozó rovarokat is (pl. zengőlégy, katica), ezért nem csak dísznövényként érdemes a kertbe ültetni, hiszen ezek a rovarok segítenek a kerti élősködők, pl. a levéltetvek számának csökkentésében is.

Az aranyvessző szedése július-augusztusban, a virágzás megkezdésekor esedékes, mert a virágos hajtás még leszedve is, napokig tovább érik, fejlődik.

❓Hogy tetszett a cikk? Ha van kérdésed, bátran tedd fel lentebb hozzászólásként!

Ha van olyan ismerősöd, akinek hasznos lehet ez a cikk, bátran küldd neki is! A megosztásokat is köszönöm.

 További írásaimat az illóolajokkal kapcsolatban ide kattintva találod meg.

Ha a gyógynövények érdekelnek, róluk itt olvashatsz bővebben.

Felhasznált irodalom: ESCOP monográfia